"lus est ars boni et aequi"

VÁLASZ A KAMARA ELNÖKÉNEK 2014. JANUÁR 31-i ÁLHÍR-LEVELÉRE – Réti tovább küzd a matrica-részvénytársaságért.

Válasz a Kamara elnökének 2014. január 31-i álhír-levelére.

 

Sajnálatos, hogy Réti László elnök mindannyiunk tagdíjából fenntartott szakmai honlapon úgy folytat választási kampányt, hogy mindeközben nem ad lehetőséget az Ügyvédi Összefogás szakmai programjának, javaslatainak megjelenítésére.

Legutóbbi álhír-levelében azt sugallja, hogy a kamarai vezetés érthetetlen, de semmi esetre sem megalapozott szakmai okokból, durva támadásoknak van kitéve. Ez nem így van! Tekintettel arra, hogy az elnök az Ügyvédi Összefogás számára nyilvános szakmai fórumokon, azaz a honlapon, valamint a szintén közös tagdíjbefizetésünkből fenntartott Pesti ügyvédben a programunk bemutatását nem engedte meg, az Ügyvédi Összefogás azokon a csatornákon próbál elérni a tagsághoz, amelyek lehetőséget adnak erre.

Ne felejtsük el azt sem, hogy az elnök úr kitüntetését nem a tagságtól kapta!

Az Ügyvédi Összefogás a tagoktól érkező széleskörű és jól érzékelhető támogatásra, bizalomra szeretne büszke lenni, mi kizárólag ezért dolgozunk, nem pedig az éppen aktuális hatalomtól érkező dicséretek elnyerésére törekszünk.

Réti László által rendkívüli módon preferált, de a tagság számára ismeretlen célú és tartalmú matrica ügyben az Ügyvédi Összefogás már eddig is nagyon határozottan emelte fel a szavát a tagok érdekében.

A BÜK 2014. január 27-ei közgyűlésén azt kezdeményeztük, hogy ne csak az elnökség vitathassa meg és az elnök döntsön a tagság helyett és feje felett ebben a jelentős kérdésben, hanem a kamarai közgyűlés határozzon arról, szükséges-e egyáltalán matrica cég alapítása, vagy sem, és ha igen milyen feltételekkel.

A BÜK közgyűlésen a tagság igen hosszan és viharosan vonta kérdőre az elnököt a cégügyben, de érdemi és egyenes választ egyetlen egyet sem kapott tőle. Éppen ezért az Ügyvédi Összefogás közzétette a – tudomására jutott – matrica részvénytársaság alapszabály-tervezetét a honlapján.

Alapszabály tervezet: letoltes

Az irat szerint a Zrt. 125 millió forint alaptőkével kerülne megalapításra, oly módon, hogy annak több mint 70%-át a BÜK állná, többek között Szalay utca 5/a alatti ingatlanának apportálásával. A döntési jogkört tekintve azonban a MÜK-nek – aranyrészvénye útján – meghatározó szerepe lenne. Az alapszabály „leányvállalat” alapítást, továbbtársulást is lehetővé tenne, amely a kamarai tagság részére végképp ellehetetlenítené a matrica ügyre való közvetlen ráhatást. Ezen kívül is számos a BÜK számára előnytelen rendelkezés van benne.

Érthetetlen Réti László okfejtésében az is, hogy egy részvénytársaság alapítása miért jelentene nagyobb garanciát az ügyfél adatok és az ügyvédi titok szempontjából, mint a kamarai rendszer!?

A matrica üggyel kapcsolatos javaslatainkhoz azóta már a Debreceni Ügyvédi Kamara is csatlakozott a MÜK elnökének, Bánáti Jánosnak írt levelében. A debreceniek az Ügyvédi Összefogással együtt ragaszkodnak a közgyűlések döntési jogához, indokolatlannak tartják a cégalapítást és kérik, hogy annak tárgyalását a MÜK teljes ülése vegye le a napirendről.

Az Ügyvédi Összefogás kéri minden kolléga segítségét és támogatását abban, hogy a cégalapítással kapcsolatos döntési jogkör a BÜK alapszabályában kifejezetten, egyértelműen rögzítetten a közgyűlés hatáskörébe kerüljön, mivel mindannyiunk közös érdeke, hogy a tagság közvetlenül dönthessen, fejezhesse ki akaratát ebben a nagy jelentőségű kérdésben.

Várjuk az általunk közzétett Zrt. alapszabállyal kapcsolatos észrevételeket.

Alapszabály tervezet: Válaszlevelünk:
letoltes letoltes

 

Ha kérdése, javaslata, észrevétele van kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi e-amil címen.
E-mail: [email protected]

Kövessen minket Facebookon is:fblogo

Ide sorolva: , ,

3 Hozzászólások

  1. Dr. Bozsó Albert Válasz

    Mindenekelőtt, gratulálok a honlap szerkesztőinek és az Ügyvédi Összefogás lelkes szervezőinek a kiváló munkához. Köszönet illeti Őket, az időt, fáradságot, anyagi áldozatot nem ismerő vállalásukért.

    Nem lehet szó nélkül elmenni azonban, a kamarai honlapon megjelent, a kamarai vezetés önigazolását célzó írás mellett. A szerzője: Anonymus.

    Egy talányos részletet idézek a BÜK 271. számú hírleveléből (2014. 01. 31.):
    “Valami történt és ennek okát és következményeit találgatja most sok-sok kolléga.”

    Bizony-bizony, végre történt valami, ami belerondított a békésnek látszó és a messze távolból irigylendőnek tűnő idillbe. Akinek csak tagdíj kapcsolata van a kamarával, s nem érdeklődik a közügyek iránt, nem kíváncsi arra, hogy tulajdonképpen mi is történik ott, annak akár egy problémával kevesebb gondja lehet az életben. Így is el lehet tengődni, de ha egyszer elfogy a levegő, nem biztos, hogy időben lehet korrigálni a viszonyokon.

    Igen, az Ügyvédi Összefogás megpróbálja felrázni a budapesti ügyvédeket az apátiából és megingatni Őket a megváltoztathatatlanságba vetett hitükben. Sajnos, a szűk kamarai vezetés és holdudvara, még ma is „zárványként” működik. A kamarai közgyűléseken, nagyrészt mindig ugyanazok az arcok, 120-150 fő vesznek részt. Zömében a saját maguk által, önmagukat megválasztó tisztségviselőkről van szó. Ők azok a hivatásos közgyűlésre járók, akiket csak „örökös tisztségviselők”-nek kereszteltem el. Mosolyra fakasztott a Pesti Ügyvéd egyik helyszíni beszámolója, amely csaknem zsúfolásig megtelt teremről tudósította a tagság távollévő 97 %-át.
    A magam részéről annyit fűzök hozzá: láttam, amit láttam. Hitelesebb tájékoztatás kellene, ha már fizetünk érte. Az információ monopólium mellőzését ajánlom az elnökünknek. Ne legyen szégyen megírni a valóságot, hogy pl. az 5.400 tagból, csak 150 fő jelent meg a megismételt közgyűlésen.
    A közgyűléseken jellemzően jelenléti ívet sem láttam, a 2014. január 27-i megismételt közgyűlés kivételével. Nézzünk szembe a valósággal és vállaljuk magunkat. Benne azt is, hogy a kamarai vezetés a tagság alig 10-15%-os legitimációját bírja, akár a 2006-os, akár a 2010-es választások eredményét vesszük alapul.

    Az egyes ügyvédeknek, vagy akár kisebb csoportjaiknak esélyük nincs megfelelő összefogás nélkül arra, hogy a tiszteletdíjhoz és a szívességkereskedelemhez szokott garnitúrát mértéktartásra, nagyobb szerénységre, jobb belátásra bírja. A kritikus hang elvész a semmibe. Ha például a magas tagdíjról, avagy a gazdálkodási hatáskörök átláthatatlanságáról, az indokolatlan pénzköltésről szól valaki, tapsra nem számíthat. Jobb esetben, agyonhallgatják a megfogalmazott kritikát és minden marad a régiben. Láthatóan nem zavarta a kamarai vezetést, hogy a több, mint 5.000 fős tagságnak, alig 3%-a vett részt a közgyűléseken. A távolmaradás indokaként csak részben állja meg a helyét az az érv, hogy az ügyvédek elsősorban a megélhetési gondjaikkal vannak elfoglalva, így nem jut idejük a közös ügyükre. Nagyon valószínű, hogy ezúttal többről van szó. Elegendően magas tagdíjat fizetünk ahhoz, hogy nyolc év alatt megteremtsék az elektronikus kamarai szavazás (választás) biztonságos feltételeit. Miféle szolgáltatás pl. az, hogy sem a MÜK sem a BÜK elektronikus honlapjain nem tudja az ügyvéd saját kóddal regisztrálni magát?

    A Budapesti Ügyvédi Kamara évi beszámoló közgyűlésein, 2006. óta rendszeresen megjelentem. Az írásos beszámoló anyagokat a visszatekintés lehetőségére gondolva elraktam. A nyolc éve színre lépett, új kamarai vezetés transzparens (látható és átlátható), valamint szolgáltató kamarát ígért. Valami előrelépés történt ugyan, de a befizetett tagdíjunkhoz képest, aránytalanul nagy a szolgáltatási deficit. (A gazdálkodás átláthatatlanságáról nem is beszélve.) Ugyanezek csak részben mondhatók el a tisztségviselők tiszteletdíjáról, javadalmazásáról, amit csodák csodája, saját maguk határoznak meg önmaguknak. Mindezt a MÜK áldásos törvénygondozó tevékenysége biztosítja a kiválasztottak részére. /Lásd: Ütv. 113. § (2) bekezdés g) és h) pontokat./

    Tessék megnézni, hogy a MÜK 25 fős elnökségének hatáskörébe tartozik a területi kamarák által fizetendő tagdíjkvóta meghatározása, valamint a tisztségviselők díjazása! A 100 fős Teljes Ülés mindehhez csak tapsolhat. Ezt a feudális hitbizományt, mint szent ereklyét tűzzel, vassal védik a tagsággal szemben. Ezek a törvényi jogosultságok, egy az egyben felvételt nyertek a kamarai szabályzatokba is. A tagságnak sakk, matt!

    Ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a MÜK honlapján a 2013. évi kiadásokat, akkor a kb. 95 milliós személyi jellegű kiadásokon belül majd 52 millió forint a tiszteletdíjak összege. Miközben máig nem látható egyetlen elgondolás sem arról, hogy az ügyvédség a kamarai szolgáltatást egységesen a MÜK-től, vagy szétaprózva a saját területi kamarájától kapja majd. A 100 tagú MÜK a jelenlegi funkciójában vízfejként vegetál, nem hatékony, tele van tisztséghalmozó „fontos” emberekkel. A Teljes Ülésben a BÜK. tagok túlsúlya biztosítja egy szűk elit privilégiumait. Van ott aztán Golf club, ilyen-olyan klub, vitorlás Regatta, protokoll látogatás oda-vissza, stb., csak éppen a magyar ügyvédség gondja szorul háttérbe.

    Szerintem vissza kell adni a tagság legfőbb testületeinek a kezébe az alapvető vagyoni jogosítványokat (tisztségviselők díjazása, hitel felvétele, a közösség pénzéből harmadik személyek meghitelezése, bármilyen tartós vagyoni befektetés elhatározása, stb.) A csaknem évi egymilliárdos folyó költségvetéssel rendelkező budapesti kamarában nincs Gazdasági Bizottság. Szükség van rá!!! A díszletként megörökölt Ellenőrző Bizottság nem képes ezt a feladatot ellátni, szerepe megfelelő hatáskör hiányában, láthatóan csak formális.

    A biztonsági matrica ügy elemi erővel mutatta meg a kamarai döntési mechanizmus és hatáskörgyakorlás átláthatatlanságát, improvizatív jellegét.

    A néhány éve csepegtetett információk (fél információk) nem adnak hivatkozási alapot a kamarai vezetésnek arra, hogy a tagság helyett ilyen jelentős gazdasági természetű ügyben döntsön. A matricaértékesítő Zrt.-nek a honlapon közreadott Alapszabály-tervezetéből első olvasásra kitűnik, hogy az Igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság számára nemcsak a számozott ülések, hanem az utasok is meg vannak már a fiókban. Ráadásul a szabályok úgy vannak összeállítva, hogy a MÜK elnök és a BÜK elnök együtt, mint adu ász oszthatják a lapokat, szívesség- kereskedhetnek az egyes tisztségekkel, a tagság megkérdezése nélkül. A vidéki kamaráknak lövésük sem lehet az érdemi kérdések eldöntésekor. Az Alapszabály tele van feudális előjogokat biztosító, a szervilizmust elősegítő elsőbbségi részvényjogokkal. Üdvözlendő, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara sem hagyja annyiban ezt a törtető hatalomkoncentrációt. Csakúgy, mint az Ügyvédi Összefogás jelöltjei a 2014. január 27-i közgyűlésen.

    Az a kérdés miért nem lehet szempont, hogy a matricát az ügyvédeknek ne kelljen külön megvásárolniuk? Miért kell drágítani a „rezsicsökkentés jegyében” a jogi szolgáltatást? Az ügyvédeket, mint a Zrt. adószedőit használják fel ezrével, hogy aztán leányvállalatozhassanak, barátokat állásba helyezhessenek, stb. Külön megütötte a szememet a gazdasági társaság (a Zrt.) tevékenységi körébe került 6910 számú tevékenységi kör:
    „6910 – Jogi tevékenység
    Ebbe a szakágazatba tartozik:
    - az egyik fél érdekének egy másik féllel szembeni jogi képviselete és védelme akár bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, akár egyéb jogi eljárásban az érintett szakmai kamarai tag által vagy annak felügyelete alatt:
    - tanácsadás és képviselet polgári ügyekben
    - tanácsadás és képviselet büntetőügyekben,
    - tanácsadás és képviselet munkajogi vitákkal kapcsolatban
    - az általános jogi konzultáció és tanácsadás, jogi dokumentumok elkészítése:
    - cégbejegyzéssel, társasági szerződéssel és cégalapítással kapcsolatban
    - szabadalmi és szerzői jogokkal kapcsolatban
    - közokirat, végrendelet, meghatalmazás elkészítése, letét kezelése
    - aukcióval kapcsolatos jogi szolgáltatás
    - az egyéb közjegyzői, bírósági végrehajtói, választott-, vizsgáló- és döntőbírói tevékenység”

    Ha a gazdasági társasági formák nem láthatnak el klasszikus ügyvédi tevékenységet, akkor hogy kerül a csizma az asztalra? Ez nem a matricagyártásról és forgalmazásról szól.

    Ami pedig, a kamarai hírlevélben a kamarának a tagság pénzén való médiavédekezése 10 milliós költségét illeti, eleve téves és rossz beidegződés szülte gondolat. Védekeznie nem a kamarának kell a kamarával szemben, hanem a tisztségben regnálóknak, az elégedetlenkedő kamarai tagokkal szemben. Ehhez kamarai pénzt nem lehet felhasználni. Ha pl. az Ügyvédi Összefogás nem kap média felületet a kamarában a befizetett tagdíja ellenére sem, hogyan költhetné saját reputációjának védelmére mások pénzét a kamarai vezetés?
    Na, ez is olyan kérdés, amin el kellene gondolkodniuk a kedves kollégáknak.

  2. Dr. Bihary Ákos Válasz

    Kedves Kollégák!

    A MÜKKÜ Zrt. alapszablyát átolvasva nyilván számos fontos részletkérdést lehetne feltenni, és több ponton lehetne kifogásolni az alapszabály rendelkezéseit, de a legfontosabb kérdés mégis talán az, hogy

    (i) mi indokolja ilyen bonyolult részvénystruktúra kialakítását,
    (ii) miért szükséges a BÜK-nek a tulajdonában álló ingatlan apportként a Zrt. rendelkezésére és tulajdonába bocsátani, majd utána a visszaváltható részvény eladásával gyakorlatilag eladni a Zrt.-nek (ezt követően a részvények majd bevonásra kerülnek),
    (iii) valós-e az apportált ingatlan értéke,
    (iv) mi indokolja a MÜK 15% garantált osztalékát,
    (v) milyen módon és szempontok szerint kerülnek az elsőbbségi részvények alapján az arra jogosultak részéről kijelölésre az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok.

    Remélem sikerült néhány vizsgálati szempontot adni az alapszabály véleményezéséhez.

    Kartársi üdvözlettel:

    Dr. Bihary Ákos

  3. Dr. Birkás Miklós Válasz

    Tisztelt Kollegák!
    Szerintem nem a videózás most a lényeg, hanem az, hogy ezzel a matricázással mi is az állítólagos cél?
    Ha bevezetik, akkor csökkenteni lehetne a kamarai tagdíj mértékét?
    Szerintem, ahhoz, hogy csökkenjen a tagdíj nem kell 500 M Ft –os beruházás, hanem az éves bevételt egyszerüen csökkenteni kell.!Így is van több százmilliós bevétel évente.
    A matricázás akkor lehet megoldás, ha eltöröljük a kamarai tagdíjat vagy mondjuk leszállítjuk 20 % ra, s akkor ügyvállalás arányosan meghatalmazásonként , esetleg ügyérték arányosan viselik a kamarai tagdíjat a kollégák. Természetesen az állandó megbízásokra külön szabályozás lenne az irányadó!
    Üdvözlettel: dr. Birkás Miklós

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére