"lus est ars boni et aequi"

Törvényességi kérelemhez – JOGELLENESEN ÖSSZEHÍVOTT BÜK KÖZGYŰLÉS?

A jogértelmezés ördöge, avagy ismét az eredmény a fontos és nem a hozzá vezető eljárás hitelessége?

A napokban a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus levélben értesítette tagjait, hogy „a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségnek hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara összehívta a Budapesti Ügyvédi Kamara 2016. évi rendes közgyűlését”. A rendes közgyűlés összehívására sajnos ismét árnyékot vet az Ügyvédi Törvény múlt év végi „ötpárti” módosítása, melynek szabályozási anomáliái már eddig is komoly aggályokat vetettek fel. Ismét beigazolódni látszik az az örök igazság, hogy a hamar munka sose jó. Egy pánik reakció által gerjesztett törvényalkotásnak szinte törvényszerű következménye az inkoherencia és az értelmezési nehézségek sora.

Az Üt. 106. § (2) és a BÜK Alapszabály V.2. pontja alapján a BÜK közgyűlésének összehívására a BÜK elnöksége jogosult.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara MÜK általi kijelölésének alapja az Üt. 215/A. § (1) bekezdés a.) pontja, mely szerint a MÜK elnöksége „az érintett területi kamara, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét jelöli ki”. Az Üt.125/A. § (1) bek. b. pontja azonban azt mondja, hogy „az a.) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más közfeladat ellátására” az Üt. 119. § (1) bek-nek megfelelő ügyvéd kerül kijelölésre. (Ez persze felvetheti azt a kérdést is, hogy vajon a MÜK elnöke jogosult-e a szervezetben addig nem is létező, de nem is közfeladatnak minősülő feladatköröket meghatározni és arra eljáró személyt kijelölni, de ezen a koránt sem mellékes kérdésen most lépjünk túl.)

Ha az Üt. 125/A. § (1) a. pontját akként értenénk, hogy ezzel teljes körű helyettesi hatáskört kapott a kijelölt kamarai elnökség, akkor nem értelmezhető, az Üt.125/A. § (1) bek. b.) pontja szerinti tartalom (ti. „az a.) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más, közfeladat”). Ugyanis ha a helyettes átvette az adott szerv teljes hatáskörét, úgy abba beletartozik minden köz- és nem közfeladat, így nem létezhet az adott szerv hatáskörébe nem tartozó közfeladat.

Az Üt. 125/A. § (1) bekezdésében írtakat emiatt csak akként lehet értelmezni, hogy a jogalkotó a 125/A. § (1) a. pontjában felsorolt szervek tekintetében a közfeladatok ellátásában való helyettesítésére teremtette meg a lehetőséget, míg az érintett kamara saját belső szervezeti működési kérdéseiben viszont már ezt a jogot nyilván szándékosan nem akarta a jogalkotó megadni az érintett területi kamara tagságába nem is tartozó testületeknek, személyeknek. Azt ugyanis vitán felülinek tartjuk, hogy az önkormányzatiságba sehogy sem fér bele az, hogy egy önkormányzati alapon szerveződő és működő szervezet belső szervezeti, önkormányzatisági kérdéseiben olyanok rendelkezzenek hatáskörrel akik nem, hogy nem részei az adott önkormányzatot adó szervezetnek, de még az önkormányzásra való mandátumuk sem az ”önkormányzandóktól” ered.

Az Ütv. 12. § (2) pontja egyértelműen meghatározza azt is, hogy mely tevékenységek minősülnek olyan feladatoknak, melyet az ügyvédi kamara közfeladatként lát el. A kamara, mint szervezet belső működése, működtetésével összefüggő feladatok – s ide tartozik a kamara legfőbb szervének, a közgyűlésnek az összehívása is – nem került bele ebbe a több pontos taxatív feladatkör meghatározásba. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a kamara belső szervezeti működésével összefüggő feladatok nem tekinthetők közfeladatnak.

Amennyiben a helyettes elnökség a BÜK elnöksége közfeladatainak ellátásra jogosult, de a BÜK közgyűlésének összehívása nem közfeladat, úgy a rendes közgyűlés helyettes elnökség által történő összehívása sem tekinthető jogszerűnek, s ez nyilván a közgyűlésen hozandó határozatok jogszerűségét is megkérdőjelezi. Az Ügyvédi Összefogás Egyesület éppen ezért még időben, jó előre kérte a BÜK felett törvényességi felügyeletet gyakorló igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a fenti aggályainkat. A fejleményekről tájékoztatjuk olvasóinkat.

2 Hozzászólás

  1. dr. Budavári Imre Válasz

    A “szappanopera” folytatódik.
    Védessük le a törénetet és adjuk el egy hollywoodi filmstúdiónak, vagy egy jónevű forgatókönyv írónak.
    A befolyó pénzből alkossunk egy, a BÜK tagságára is tekintettel lévő ügyvédi törvényt.
    Hajrá Ügyvédek!

    1. Riechel Éva dr. Válasz

      Remélem, valamikor eljutunk oda, hogy a Kamara a tagjai érdekvédelmét látja el, hogy a tisztégviselők több millió forintos tiszteletdíj nélkül, a köz érdekében vállalnak feladatot, és a napi megélhetéssel küszködő, de némi szürkeállománnyal rendelkező, szürke ügyvédek érdeke is érdekli Kamaránkat. S talán egyszer oda is eljutunk, hogy nemcsak akkor kapunk levelet, ha az éves tagdíj-befizetési kötelezettségünkre hívnak fel. s talán egyszer még esti órákban – munka végeztével – is le lehet ülni egy pohár tea/kávé, netán bűnös élvezetként egy pohár bor/sör/pezsgő mellé az első emeleti klubfotelekbe, merthogy este is nyitva tart majd talán a székház…… köszönöm…..

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére