"lus est ars boni et aequi"

Nem lehet szó nélkül elmenni…

Nem lehet szó nélkül elmenni, a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján megjelent, a kamarai vezetés önigazolását célzó egyik írás mellett. A szerzője: ismeretlen.

Egy talányos részletet idézek a Budapesti Ügyvédi Kamara 271. számú hírleveléből (2014. 01. 31.):

“Valami történt és ennek okát és következményeit találgatja most sok-sok kolléga.”

Bizony-bizony, végre történt valami, ami belerondított a békésnek látszó és a messze távolból irigylendőnek tűnő idillbe. Akinek csak tagdíj kapcsolata van a kamarával, s nem érdeklődik a közügyek iránt, nem kíváncsi arra, hogy tulajdonképpen mi is történik ott, annak akár egy problémával kevesebb gondja lehet az életben. Így is el lehet tengődni, de ha egyszer elfogy a levegő, nem biztos, hogy időben lehet korrigálni a viszonyokon.

Igen, az Ügyvédi Összefogás megpróbálja felrázni a budapesti ügyvédeket az apátiából és megingatni Őket a megváltoztathatatlanságba vetett hitükben. Sajnos, a szűk kamarai vezetés és holdudvara, még ma is „zárványként” működik. A kamarai közgyűléseken, nagyrészt mindig ugyanazok az arcok, 120-150 fő vesznek részt. Zömében a saját maguk által, önmagukat megválasztó tisztségviselőkről van szó. Ők azok a hívatásos közgyűlésre járók, akiket csak „örökös tisztségviselők”-nek kereszteltem el. Mosolyra fakasztott a Pesti Ügyvéd egyik helyszíni beszámolója, amely csaknem zsúfolásig megtelt teremről tudósította a tagság távollévő 97 %-át.

A magam részéről annyit fűzök hozzá: láttam, amit láttam. Hitelesebb tájékoztatás kellene, ha már fizetünk érte. Az információ monopólium mellőzését ajánlom az elnökünknek. Ne legyen szégyen megírni a valóságot, hogy pl. az 5.400 tagból, csak 150 fő jelent meg a megismételt közgyűlésen.

A közgyűléseken jellemzően jelenléti ívet sem láttam, a 2014. január 27-i megismételt közgyűlés kivételével. Nézzünk szembe a valósággal és vállaljuk magunkat. Benne azt is, hogy a kamarai vezetés a tagság alig 10-15%-os legitimációját bírja, akár a 2006-os, akár a 2010-es választások eredményét vesszük alapul.

Az egyes ügyvédeknek, vagy akár kisebb csoportjaiknak esélyük nincs megfelelő összefogás nélkül arra, hogy a tiszteletdíjhoz és a szívességkereskedelemhez szokott garnitúrát mértéktartásra, nagyobb szerénységre, jobb belátásra bírja. A kritikus hang elvész a semmibe. Ha például a magas tagdíjról, avagy a gazdálkodási hatáskörök átláthatatlanságáról, az indokolatlan pénzköltésről szól valaki, tapsra nem számíthat. Jobb esetben, agyonhallgatják a megfogalmazott kritikát és minden marad a régiben. Láthatóan nem zavarta a kamarai vezetést, hogy a több, mint 5.000 fős tagságnak, alig 3%-a vett részt a közgyűléseken. A távolmaradás indokaként csak részben állja meg a helyét az az érv, hogy az ügyvédek elsősorban a megélhetési gondjaikkal vannak elfoglalva, így nem jut idejük a közös ügyükre. Nagyon valószínű, hogy ezúttal többről van szó. Elegendően magas tagdíjat fizetünk /hosszú évek óta havi 10.000,-Ft/ ahhoz, hogy nyolc év alatt megteremtsék az elektronikus kamarai szavazás (választás) biztonságos feltételeit. Csak összehasonlításként említem meg, hogy az Orvosi Kamara a hírek szerint most emelte a havi 1700,-Ft-os kamarai tagdíjat 2.300,-Ft-ra, a versenyszféra kamarai tagdíja pedig, úgy tudom, havi 5.000,-Ft. Miféle szolgáltatás pl. az, hogy sem a MÜK. sem a BÜK. elektronikus honlapjain nem tudja az ügyvéd saját kóddal regisztrálni magát és a szükséges és hasznos szolgáltatásokhoz ezúton hozzáférni?

A Budapesti Ügyvédi Kamara évi beszámoló közgyűlésein, 2006. óta rendszeresen megjelentem. Az írásos beszámoló anyagokat a visszatekintés lehetőségére gondolva elraktam. A nyolc éve színre lépett, új kamarai vezetés transzparens (látható és átlátható), valamint szolgáltató kamarát ígért. Valami előrelépés történt ugyan, de a befizetett tagdíjunkhoz képest, aránytalanul nagy a szolgáltatási deficit. (A gazdálkodás átláthatatlanságáról nem is beszélve.) Ugyanezek csak részben mondhatók el a tisztségviselők tiszteletdíjáról, javadalmazásáról, amit csodák csodája, saját maguk határoznak meg önmaguknak.  Mindezt a MÜK. áldásos törvénygondozó tevékenysége biztosítja a kiválasztottak részére. /Lásd: Ütv. 113. § (2) bekezdés g) és h) pontokat./

Tessék megnézni, hogy a MÜK 25 fős elnökségének hatáskörébe tartozik a területi kamarák által fizetendő tagdíjkvóta meghatározása, valamint a tisztségviselők díjazása! A 100 fős Teljes Ülés mindehhez csak tapsolhat. Ezt a feudális hitbizományt, mint szent ereklyét tűzzel, vassal védik a tagsággal szemben. Ezek a törvényi jogosultságok, egy az egyben felvételt nyertek a kamarai szabályzatokba is. A tagságnak sakk, matt!

Ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a MÜK. honlapján a 2013. évi kiadásokat, akkor a kb. 95 milliós személyi jellegű kiadásokon belül majd 52 millió forint a tiszteletdíjak összege. Miközben máig nem látható egyetlen elgondolás sem arról, hogy az ügyvédség a kamarai szolgáltatást egységesen a MÜK-től, vagy szétaprózva a saját területi kamarájától kapja majd. A 100 tagú MÜK. a jelenlegi funkciójában vízfejként vegetál, nem hatékony, tele van tisztséghalmozó „fontos” emberekkel. A Teljes Ülésben a BÜK. tagok túlsúlya biztosítja egy szűk elit privilégiumait.

Szerintem vissza kell adni a tagság legfőbb testületeinek a kezébe az alapvető vagyoni jogosítványokat (tisztségviselők díjazása, hitel felvétele, a közösség pénzéből harmadik személyek meghitelezése, bármilyen tartós vagyoni befektetés elhatározása, stb.) A csaknem évi egymilliárdos folyó költségvetéssel rendelkező budapesti kamarában nincs Gazdasági Bizottság. Szükség van rá!!! A díszletként megörökölt Ellenőrző Bizottság nem képes ezt a feladatot ellátni, szerepe megfelelő hatáskör hiányában, láthatóan csak formális.

A biztonsági matrica ügy elemi erővel mutatta meg a kamarai döntési mechanizmus és hatáskörgyakorlás átláthatatlanságát, improvizatív jellegét.

A néhány éve csepegtetett információk (fél információk) nem adnak hivatkozási alapot a kamarai vezetésnek arra, hogy a tagság helyett ilyen jelentős gazdasági természetű ügyben döntsön. A matricaértékesítő Zrt.-nek a honlapon közreadott Alapszabály-tervezetéből első olvasásra kitűnik, hogy az Igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság számára nemcsak a számozott ülések, hanem az utasok is meg vannak már a fiókban. Ráadásul a szabályok úgy vannak összeállítva, hogy a MÜK. elnök és a BÜK. elnök együtt, mint adu ász oszthatják a lapokat, szívesség- kereskedhetnek az egyes tisztségekkel, a tagság megkérdezése nélkül. A vidéki kamaráknak lövésük sem lehet az érdemi kérdések eldöntésékor. Az Alapszabály tele van feudális előjogokat biztosító, a szervilizmust elősegítő elsőbbségi részvényjogokkal. Üdvözlendő, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara sem hagyta annyiban ezt a törtető hatalomkoncentrációt. Csakúgy, mint az Ügyvédi Összefogás jelöltjei a 2014. január 27-i közgyűlésen.

Az a kérdés miért nem lehetne szempont, hogy a matricát az ügyvédeknek ne kelljen külön megvásárolniuk? Miért kell drágítani a „rezsicsökkentés jegyében” a jogi szolgáltatást? Az ügyvédeket, mint a Zrt. adószedőit használják fel ezrével, hogy aztán leányvállalatozhassanak, barátokat állásba helyezhessenek, stb.

Külön érdekessége a tervezetnek, hogy a matricát gyártató és forgalmazó gazdasági társaság (a Zrt.) tevékenységi körébe került 6910 számú tevékenységi kör:

„6910 – Jogi tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:
- az egyik fél érdekének egy másik féllel szembeni jogi képviselete és védelme akár bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, akár egyéb jogi eljárásban az érintett szakmai kamarai tag által vagy annak felügyelete alatt:
- tanácsadás és képviselet polgári ügyekben
- tanácsadás és képviselet büntetőügyekben,
- tanácsadás és képviselet munkajogi vitákkal kapcsolatban
- az általános jogi konzultáció és tanácsadás, jogi dokumentumok elkészítése:
- cégbejegyzéssel, társasági szerződéssel és cégalapítással kapcsolatban
- szabadalmi és szerzői jogokkal kapcsolatban
- közokirat, végrendelet, meghatalmazás elkészítése, letét kezelése
- aukcióval kapcsolatos jogi szolgáltatás
- az egyéb közjegyzői, bírósági végrehajtói, választott-, vizsgáló- és döntőbírói tevékenység”

Ha a gazdasági társasági formák nem láthatnak el klasszikus ügyvédi tevékenységet, akkor hogy kerül a csizma az asztalra? Ez tevékenységi kör, nem a matricagyártásról és forgalmazásról szól. 

Írta: dr. Bozsó Albert

 

Ha kérdése, javaslata, észrevétele van kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi e-amil címen.
E-mail: [email protected]

Kövessen minket Facebookon is:fblogo

1 Hozzászólás

  1. Cenner Tibor Válasz

    Megadom a lehetőséget az Ügyvédi Összefogásnak, hogy bebizonyítsa, alkalmasabb a jelenlegi kamarai vezetésnél. Teszem ezt azért, mert én is úgy érzem, a Kamara többet is tehetett volna tagságért, mint amennyit tett.

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére