"lus est ars boni et aequi"

MÜK Választási Szabályzat

Észrevételek a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szóló szabályzatával kapcsolatban, melyet a Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII.8.) sz. határozatával fogadott el

 

Áttekintettem a szabályzatot abból a szempontból, hogy az a választási eljárás, jelölés, szavazás, illetve a választás eredményének a megállapítása szempontjából megfelelően érvényre juttatja-e a választási eljárás általánosan elfogadott alapelveit és mindezek alapján véleményem a következő.

 I. fejezet

Általános rendelkezések

Ad 1. és 3.

A szabályzat ezen pontjai megfelelően rendelkeznek arról, hogy a kamarai választásra általános és egyenlő választójog alapján titkos szavazással kerül sor.

A választáson minden jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő, mely rendelkezés biztosítja a választójog egyenlőségét.

A szabályzat ezen pontja azonban érthetetlen és elfogadhatatlan módon semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a magyar választójogban 1990 óta töretlenül érvényesülő alapelvekről, melyek a következők:

  • A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása.
  • Esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között.
  • Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
  • Jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása.
  • A választás eredményének gyors és legfőképpen hiteles megállapítása.
  • A teljes választási eljárás nyilvánossága és átláthatósága. 

6. A választások előkészítése 

Ad 6.3

A szabályzat ezen pontja szerint a területi kamarák elnökségei választják meg a választási szerveket.

Ezzel összefüggésben megkérdőjelezhető a szabályozás abból a szempontból, hogy maga az elnökség megválasztja egyben valamennyi választási szerv elnökét is és nem a megválasztott tagok választanak maguk közül elnököt.

II. fejezet

A választási szervek, feladataik és működésük

10. A választási bizottság

Ad 10.1

A szabályzat ezen pontja szerint „A választási bizottság elnökből és legalább kettő, legfeljebb tíz, páros számú tagból áll.”

A szabályozás részben értelemzavaró, mivel abból az tűnik ki, mintha az elnök nem lenne egyben az adott bizottság tagja is.

Ad 10.2. i)

E szerint a választási bizottság dönt a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról.

Tekintettel arra, hogy a szavazatok leadásának módja a szabályzatban a későbbiekben rögzítésre kerül, ezért egyértelmű, hogy szintén magában a szabályzatban kellene rendelkezni a szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamennyi részletszabályáról, ez a kérdés nem tartozhat választási bizottsági hatáskörbe.

Ad 10.3

A választási bizottság választási ügyekben a választásra jogosult ügyvédekre kötelező érvényű határozatot hozhat, a határozattal szemben azonban nincs jogorvoslati lehetőség biztosítva.

12. A szavazatszámláló bizottság

Ad 12.1

A szabály rögzíti, hogy a szavazatszámláló bizottság tagja, illetve annak közeli hozzátartozója nem lehet egyben jelölt is.

Ez a szabályozás a pártatlanság biztosítását szolgálja, kérdés azonban, hogy ezen korlátozás elegendő-e, nem kellene-e ezt kiterjeszteni egyéb tekintetben, pl. azonos ügyvédi irodában dolgozó kollégák, stb.

Megjegyzem, hogy ugyanezen szabályozás nem található meg a 10.1 pontban, mely a választási bizottságról, valamint a 11.1 pontban, mely a jelölő bizottságról rendelkezik, mely hiányosság teljességgel érthetetlen és adott esetben önmagában is súlyosan sértheti a választás tisztaságát, pártatlan lebonyolítását.

Ezt a problémát véleményem szerint nem orvosolja a szabályzat 13.2 pontja, miszerint az érintett bizottsági tag azon eljárásból ki van zárva, melyben az elnök, illetve tag, vagy ezek közeli hozzátartozója jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el.

13. A választási szervekre vonatkozó közös szabályok

Ad 13.3

A pont a választási szervekre vonatkozó közös szabályok között rögzíti, hogy a választási szervek döntései ellen fellebbezésnek – azaz jogorvoslatnak – nincs helye.

Ad 13.6

A pont a területi kamarák kötelezettségévé teszi, hogy a választási szervek részére a kért tárgyi – technikai feltételeket biztosítsák.

Ennek megfelelően adott esetben a választási bizottság, illetve a szavazatszámláló bizottság feladata annak meghatározása, hogy a választás napjára a várhatóan megjelenő szavazók számára is tekintettel milyen tárgyi – technikai feltételeket biztosít, annak érdekében, hogy a szavazás kulturáltan, zökkenőmentesen, jelentősebb várakozás nélkül kerülhessen lebonyolításra, biztosítva egyben a szavazás titkosságát is.

Ezzel összefüggésben arra kell figyelemmel lenni, hogy összesen 10 óra áll rendelkezésre a szavazáshoz és kérdés, hogy várhatóan hány ügyvéd kolléga fog szavazni.

Az is egyértelmű, hogy a megjelenés nem oszlik el egyenletesen, hanem lesz egy olyan időszak (10 és 15 óra között), amikor a szavazásra jogosultak jelentős része kívánja leadni szavazatát, mely jelentheti egyben azt is, hogy egy óra alatt akár 250-300 fő jelenik meg szavazás céljából.

III. fejezet

A választási eljárás 

15. Az ajánlás

16. A jelölés

Ad 15. – 16.

A szabályzat ezen két pontja rendelkezik az ajánlóív kitöltéséről és ezzel kapcsolatban az érvénytelen ajánlásról.

A szabályozásról megállapítható, hogy az súlyosan hiányos és ezért nem átlátható az ajánlóívek összesítése az érvénytelenség kérdésének elbírálása.

A szabályozás nem különbözteti meg az egész ajánlóív, illetve a teljes ajánlás érvénytelenségét az ajánlás egyes részeinek érvénytelenségétől.

Így nyilvánvalóan rendben van a szabályzat azon része, mely szerint érvénytelen a teljes ajánlás, ha

  • azt nem a választási bizottság által készített és kiadott ajánlási íven adták le, valamint
  • az ajánlási ívet a megszabott határidő lejárta után adták le. 

Ezen túlmenően azonban több olyan eset is előfordulhat, amikor az ajánlásnak nem az egésze, hanem csupán egyes részei érvénytelenek, így például

  • az ajánlási ív egy(es) pontja(i) nincsenek kitöltve;
  • az ajánlás akár egyéni tisztség, akár testület esetén a megadottnál több ajánlást tartalmaz.

Véleményem szerint a fenti esetekben az ajánlóív többi része érvényes ajánlásokat tartalmazhat, melyeket az ajánlások összesítésénél is számba lehet és kell venni.

A szabályzatból azonban nem állapítható meg, hogy ilyen esetekben a jelölő bizottság miként fog eljárni.

A szabályzat tartalmazza azt is, hogy érvénytelen az ajánlás, ha az ajánló ív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye.

Nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezésből sem következik valamennyi ajánlás érvénytelensége, hanem csupán az érintett részeké.

Ad 16.2

A pont szövege véleményem szerint nem értelmezhető, mivel nem a jelölés tartozik a Jelölő Bizottság hatáskörébe, hanem az ajánlóívek ellenőrzése és az ajánlások összesítése.

18. Választás

Ad 18.4

A szabályzat ezen pontja értelmében „A szavazás időtartamát a választási bizottság határozza meg a választói névjegyzékben szereplők számának figyelembe vételével.”

Véleményem szerint ezen rendelkezés kifogásolható, a szavazás időtartamának megállapítása nem tartozhat a választási bizottság hatáskörébe, ezt közgyűlési hatáskörbe kellene utalni.

20. A választás eredménye

szavaz

Ad 20.1

A szabályzat ezen pontja indokolatlanul és idő előtt rendeli el a fel nem használt szavazólapok megsemmisítését.

Ad 20.2

A szabályzat ezen pontjának szövege zavaros, összekeveri a szavazólapok, illetve a szavazatok megszámlálását és már a szavazás eredményének megállapításáról szól, mely rendelkezés nyilvánvalóan idő előtti és ezért indokolatlan.

Ad 20.5

A szabályzat ezen pontja rendelkezik ténylegesen a szavazólapok összeszámlálásáról és arról, hogy ezt össze kell vetni a szavazáson részt vett szavazók számával.

A szabályzat szerint: „Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám egyezik, vagy a leadott szavatok száma kevesebb, mint a szavazók száma.”

Ez a rendelkezés értelemszerűen elfogadható, mivel előfordulhat, hogy valaki, aki a szavazáson megjelent és a jelenléti ívet aláírta, a szavazólapot átvette, a szavazólapját nem dobja be az urnába.

Ezt követően azonban a szabályzat nem ad értelmes megoldást arra, hogy mi van abban az esetben, amennyiben az érvényes szavazólapok száma több, mint a megjelent szavazók száma (szavazólap többlet).

A szabályzat erre az esetre azt írja elő, hogy ebben az esetben „Érvénytelen a szavazás azon tisztséget, illetve testületi tagságot illetően, amelynek eredményét a szavazólap-többlet befolyásolja.”

Ez a rendelkezés azonban véleményem szerint értelmezhetetlen és alkalmatlan a probléma megoldására, mivel nem világos, hogy mi alapján állapítható meg az, hogy a szavazólap-többlet valamely részszavazás tekintetében az eredményt befolyásolta.

Ad 20.6

A szabályzat ezen pontja a szavazat érvénytelenségéről rendelkezik, megkülönböztetve a szavazat egészének, illetve a szavazat valamely részének érvénytelenségét.

A szabályzat jelen pont a) pontjának második bekezdése értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan és egyéb szempontokból is elfogadhatatlan rendelkezést tartalmaz, amennyiben úgy rendelkezik, hogy „Érvénytelen a szavazat egésze, ha:

  • a szavazólapot áthúzták, vagy kitöltetlenül hagyták.”

A szavazólap annak terjedelmes voltára figyelemmel nyilvánvalóan több lapból, illetve oldalból fog állni, erre tekintettel nem világos, hogy mit jelent ezzel összefüggésen a szavazólap áthúzása, hiszen annak legfeljebb valamely oldalát lehet áthúzni.

Értelmezhetetlen a rendelkezés azon része is, mely szerint a szavazat egésze érvénytelen, ha a szavazólapot kitöltetlenül hagyták.

Nyilvánvaló, hogy a teljesen kitöltetlen szavazólapot nincsen érvényes szavazat, ezzel szemben azonban, aki a szavazólapot csupán valamely részében tölti ki, úgy a szavazata a kitöltött részében érvényesnek tekinthető, nincsen indok a teljes szavazat érvénytelenségének megállapítására.

A leadott szavazatok értékelésével kapcsolatban a szabályzat semmiféle rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy miként kezeli a bizottság azt az esetet, amikor a szavazólapon a szavazó valamely tisztség vagy testület esetén több jelöltre szavaz, mint a megválasztható tisztségviselők, illetve bizottsági tagok száma.

Nyilvánvaló, hogy ez a szabályzat egyik komoly hiányosságának tekinthető.

Ad 20.7

A szabályzat ezen része rendelkezik a szavazólapok összeszámlálásáról, majd a szavazás eredményének megállapításáról.

A szabályzat azonban – ahogy azt már a fentiekben is jeleztem – semmiféle rendelkezést nem tartalmaz arról, a szavazás eredményének megállapítása szempontjából leglényegesebb kérdésről, hogy miként kerül megállapításra a szavazás eredménye.

Összegzés 

Fentiekből megállapítható, hogy a választási szabályzat több, a jelölés, szavazás, illetve a szavazás eredményének megállapítása szempontjából alapvetően fontos kérdésben hiányos, értelmezhetetlen, mely önmagában megkérdőjelezi azt, hogy ilyen körülmények között biztosított-e a választás tisztasága, törvényes lebonyolítása.

Az a körülmény, hogy a szabályzat nem rendelkezik számos fontos választási alapelvről – esélyegyenlőség, jogorvoslati jog, a választás eredményének hiteles megállapítása, a választási eljárás nyilvánossága és átláthatósága – szintén súlyos aggályokra ad okot.

Budapest, 2014. január 28.

dr. Bordás Vilmos

 

 

Vissza a tetejére