"lus est ars boni et aequi"

Lekéstük a jövőt? – Az államtitkár válaszol

old-man-time-watch-160785Az új Ügyvédi Törvénynek a Parlament elé beterjesztett tervezetére tett észrevételeinkre és javaslatainkra dicséretes gyorsasággal reagált az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára. Levelét ide kattintva olvashatja el. Érzéseink vegyesek.

Egyfelől nyilvánvalóan örülünk, és az Ügyvédi Összefogás Egyesület (ÜÖE) törekvéseinek sikereként értékeljük, hogy a minisztérium beemelte a tervezetbe a kötelező kamarai továbbképzés általunk javasolt néhány alapelvét, valamint a fegyelmi eljárás néhány, számunkra régóta magától értetődő garanciális szabályát. Mindazonáltal, noha a tervezet új szövegét még nem ismerjük, élünk a gyanúval, hogy konkrét javaslataink többsége nem került elfogadásra és figyelembe vételre. A magunk részéről igyekeztünk minden témához koherens módon hozzányúlni, azaz javaslataink szervesen kötődtek egymáshoz. Egy-egy elem kiragadása egy logikailag felépített rendszerből jobb esetben hatástalanítja a szándékot, rosszabb esetben kontraproduktív eredményre vezet. De erre még visszatérünk a módosult szöveg megismerését követően.

Másfelől mélységesen csalódottak vagyunk mert a tervezettel kapcsolatban megfogalmazott „koncepcionális jellegű észrevételek figyelembevételére a törvényalkotás jelen szakaszában nincs lehetőség”. Indokként csak az fogalmazódik meg, hogy észrevételeinket megkésve, „az igen széles körű egyeztetést” és csak azt követően terjesztettük elő, hogy a tervezetet a Kormány beterjesztette az Országgyűlésnek, és erre figyelemmel „a törvénytervezet módosításának lehetősége jelenleg már korlátozott”. Pusztán a rend kedvéért hangsúlyozzuk, hogy a szabályozási koncepcióra (ti. az ügyvédi kamarai rendszer szervezeti átalakítására, vagyis a területi kamarák leépítésére és az országos kamara „felpumpálására”, valamint a jogtanácsosok kamarai integrálására) vonatkozó kritikai észrevételeink eszerint nem érdemi indokok alapján, hanem az „elkésettség” okából kerültek figyelmen kívül hagyásra.

Valóban le tudja késni egy szakma sok évtizedes jövőjét meghatározó ágazati alaptörvény vitáját egy olyan önszerveződő társadalmi szervezet, melynek tagjai és elhivatott képviselői nem köztisztviselőként és még csak nem is megválasztott kamarai tisztségviselőként, hanem „csak” az adott szakma művelőiként, praxisuk mellett, egyébként is szűkös szabadidejük terhére fejtik ki véleményüket? Ráadásul úgy, hogy az „igen széles körű egyeztetés” eredményeiről a szakmai közvéleménynek még a közügyek iránt érdeklődőbb része is legfeljebb rövid, és kellően semmit mondó kamarai nyilatkozatokból értesülhetett. Hovatovább úgy, hogy mindezidáig az ÜÖE-n kívül egyetlen egy ügyvédszakmai szervezet nem publikálta a tervezettel kapcsolatos álláspontját, véleményét, javaslatait, kritikáját semmilyen formában és mértékben. Ez pedig vagy az egyeztetések de facto titkosságára, vagy az állam és a Kamara teljes harmóniájára, vagy – és talán ez a legvalószínűbb – mindkettőre utal.

Nehéz időben odaérni valamire, aminek valamilyen szinten kezelhető részeredményével már csak a Parlament honlapján lehet szembesülni. De hogy egészen világos legyen: az ÜÖE által előterjesztett és publikált észrevétel és javaslat csomaggal nem az egyesületnek, hanem a Kamarának kellett volna előállnia hivatalból és időre, de megválasztott képviselői ezt valamilyen okból nem érezték feladatuknak. Most ugyanis az a helyzet, hogy az, akinek van nyilvánosan vállalt és nehezen vitatható véleménye elkésettség miatt diszkvalifikálva van, akinek meg nem tudni a véleményét az időben odaért. Sándor György klasszikus poénjával élve: „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én biciklivel megyek.” Azt meg mi tesszük hozzá kellő önkritikával, hogy 25 év múlva majd igyekszünk „időben” odaérni. Addig talán mi is találunk majd egy biciklit.

4 Hozzászólások

  1. dr. pethes margit Válasz

    Nagyon kérdéses sok minden. 55. éve dolgozom, ebből 1972-től ügyvédi-jogtanácsosi vizsgával jogtanácsosként 1991-ig, ezen belül 5-6 évig minisztériumi tisztviselőként, 10 évig szakszervezeti jogtanácsosként, mint jogsegélyes. Ezt követően a BÜK tagjaként, 1 évig ÜMK tagként, azóta pedig egyéni ügyvédként, de ezen idő alatt is voltam nagy vállalatok, intézmények, közig. szervek állandó megbizottja (tehát ezen megbizásos munkákban a feladat inkább jogtanácsosi jellegünek minősithető). Vagyis sok oldaluan ismerem a jogi képviseleti tevékenységet, a szakmai összefogás szükségességét. Sokszor hiányolom ujabban a kollegialitást, a szakmai összefogást. Jó, hogy van Ügyvédi Összefogás szervezet. A hivatkozott minisztériumi levélben nem értem az elkésettség fogalmát. Mihez képest? Volt éves jogalkotási terv, amiben kőbevésődött az uj ÜT előterjesztésének ideje? Mindamellett, hogy napi programként is elő lehet terjeszteni törvénymódositási javaslatot egyénileg? Nyilván, ha jók a javaslatok és előrevinnék a jogi képviseleti munkát, Valójában, miután a gazdaság ma már nem csak nagyvállalatokból,( sok fős jogi főosztályokkal) vagy két-három jogtanácsossal ellátott kis- és középvállalatokból áll, hanem számtalan mikró vállalkozásból, amely megbizásos szerződésekkel foglalkoztatják az ügyvédeket, gyakorlatilag jogtanácsosi munkára, elmosódik az éles határ, nem privilégium a munkajoghoz értés, “ne adj isten” a tb joghoz értés, a gazdasági jog ismerete . Hát én azt javasolnám az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy ne zárkózzék el a szakmai szervezetek véleményeinek, javaslatainak befogadásától. Nem lehet soha sem “késő” arra, hogy érdemben foglalkozzanak a gyakorlatból jövő kérdésekkel. további jó munkát kivánok : dr.pethesmargit

  2. dr. Budavári Imre Válasz

    Tisztelt Egyesület!
    Kedves Kollégák!
    Javaslom, hogy a Kollégák a XXI. Ügyvédségért honlapján található – Nem akarunk e-matricát! NEMatrica!- petíciót írják alá az egyesület tagjai és hívják fel mások figyelmét is a tiltakozás aláírására!
    Tisztelettel: dr. Budavári Imre (BÜK tag)

  3. Soósné dr. Gáspár Gabriella Válasz

    Tisztelt Egyesületi Vezetőség!

    Nagy kár az elkésettségért.

    Ettől függetlenül a jogtanácsosok integrálása senkinek se világos, és az államtitkári válasz korántsem kielégítő.

    Sok ügyvéd kolléga tart jogosan attól, hogy ez az ügyvédi létszám növelésével jár, és a kezdeti céges korlátozás után a magánszemélyeknél is konkurensként fognak megjelenni a jogtanácsosok a jelenlegi ügyvédekkel szemben.

    Már csak azért is, mert ha ugyanolyan szárazbélyegzőjük lesz, akkor a földhivatali ügyintéző köteles lesz majd elfogadni a magánszemélyek szerződéseinek ellenjegyzését is tőlük. Nem nézegetheti mindig a kamarai nyilvántartást, nincs is rá joga.

    Sem ez ellen, sem a sokat szidott zugirászat ellen nincs érdemi kamarai fellépés.

    Ugyanakkor az elektronikus per rövid idő alatti, erőltetett bevezetése, a bíróságokon hiányzó technikai és személyi háttér, és emiatt problémás működés, a várható kötelező továbbképzések idő igényessége nehezíteni fogja az ügyvédi munkát.

    A kamara ezekben se tudott érdemi eredményt elérni.

    Az optimisták reménykednek a szemlélet váltásban, de az egyre távolabbinak tűnik, mind államtitkári, mind kamarai szinten.

    Üdvözlettel

    Soósné dr. Gáspár Gabriella

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére