A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) Alapszabályának a határozatok közlését szabályozó VIII/2.2. pontja szerint az Elnökségnek a nem közigazgatási hatóságként meghozott döntéseit a Kamara honlapján az elnökségi ülést követő legkésőbb 15. napon közzé kell tenni.

 

A BÜK a fenti kötelezettségét súlyosan megszegve a 2014. áprilisi kamarai tisztújítás választási szerveinek megválasztásával kapcsolatos döntéseit nem közölte, – mint ahogy számos korábbi döntést sem – így a választások lebonyolítása előtt a tagság nem is élhetett a határozatokkal szembeni jogorvoslati jogával.

 

Az Elnökség 2013. augusztus 5-i, október 7-i és 2014. február 7-i ülésén meghozott határozatai ugyanis – csak külön írásbeli kérésünk hatására – több hónapos késedelem mellett (és jóval a választás után), 2014. július 7-én (!) kerültek közlésre.

 

Az ekkor megnyíló határidőben a tisztújítási szerveket megválasztó határozatokkal szemben több kamarai tag is fellebbezéssel élt a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségéhez, s kérte, hogy a határozatokat semmisítsék meg jogszabályba, és alapszabályba ütközésük miatt.

 

A jogorvoslati kérelem lényege az, hogy a BÜK Elnökségének határozatai beleütköznek az Ütv. 103. § (3), a 104. § (2) bekezdésébe, és az Ütv. 108 §-ba, valamint a BÜK alapszabály III.) pontjába is, mivel a választási bizottságokat nem az Elnökségnek, hanem a Közgyűlésnek kellett és lehetett volna megválasztania. Ez alapvető és garanciális előírás a választások független és pártatlan lebonyolítása érdekében. (A teljes fellebbezést korábban már közzé tettük, amely jelenleg is olvasható itt.)

 

Azon kívül, hogy a Kamara sokadjára szegte meg a saját normáit, az ügy azon okból is kiemelt figyelmet érdemel, mert a jogorvoslati fórumként eljáró MÜK Elnökségnek legalább 10 olyan tagja van, aki a fellebbezéssel támadott határozatot meghozó BÜK Elnökségnek is tagja volt.

 

Kérdésként merül fel ezért, hogy a másodfokú döntéshozatalban részt vesznek-e az elsőfokú határozatot hozó szerv tagjai, illetve, hogy ettől függetlenül ilyen nagyszámú személyes érintettség mellett egyáltalán elfogulatlan jogorvoslati fórumnak tekinthető-e a MÜK Elnöksége. Sajnálatos módon e tekintetben semmilyen eljárási, garanciális, összeférhetetlenségi rendelkezést a jogszabály nem tartalmaz.

 

A fellebbezések sorsáról, a másodfokú döntés meghozataláról információnk nincs, azt az érintettekkel eddig nem közölték. A szabályozás további sajátossága, hogy semmilyen elbírálási határidőt a jogorvoslat tekintetében nem tartalmaz, ami garanciális szempontból további kérdéseket vethet fel az ügyvédtársadalomban.

Várjuk hozzászólásaikat és véleményüket az [email protected] e-mail címünkre!

Ügyvédi Összefogás