"lus est ars boni et aequi"

HÍR, AMI NINCS

Mikor jutunk végre el odáig, hogy a kamarai hírharsonák az elvileg semleges közleményeiket ne a Kamara szempontjából kozmetikázott módon és tartalommal tegyék közzé? A releváns tények és információk elhallgatása az olvasó manipulációjának egyik módja. Most éppen a legfrissebb bírósági tudósításuknál értük tetten a tudósítót…..

A kamarai hírcsatornák részletes tájékoztatást adtak a választási határozatokkal kapcsolatos perben a BÜK által a jogerős döntéssel szemben benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelemről. Meg sem említették azonban, hogy a Kamarával szemben első-, és másodfokon is pert nyert felperesek felülvizsgálati ellenkérelme mit tartalmaz.

Így azt sem közölték, hogy a Kúria adott tanácsa az idéző végzését és az alperesi felülvizsgálati kérelmet csak a kitűzött tárgyalást néhány nappal megelőzően kézbesítette a felperesek részére. Az eddig korántsem a felpereseknek köszönhetően húzódó eljárásban, a felpereseknek így csak néhány munkanap állt a rendelkezésére, hogy elkészítsék a mellékletekkel együtt igen csak terjedelmes és ráadásul „teleologikus okfejtést” is tartalmazó alperesi beadványokkal kapcsolatos saját, tisztán jogi-szakmai érvelést tartalmazó ellenkérelmüket. A Kúria eljárása a fegyveregyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából ugyan aligha megkérdőjelezhetetlen, azonban a felperesek ezen túllépve még a tárgyalás előtt benyújtották az ellenkérelmüket. Bízva abban, hogy azt az eljáró kúriai tanács még az ítélet kihirdetése előtt el is tudja, fogja olvasni azt.

Mivel a kamarai híradások minderről csak annyit közöltek, hogy a felperesek 1 nappal a tárgyalás előtt terjesztették elő az ellenkérelmüket, ezért a fenti információk közreadása mellett röviden összefoglaljuk a felperesi ellenkérelem lényeges hivatkozásait (az eddigi LB/kúriai joggyakorlattal összevetve):

1.         Felperesi álláspont szerint a felülvizsgálati kérelem eljárási szempontból megalapozatlan, s azt érdemben tárgyalni sem lehetne. A felülvizsgálati kérelemben ugyanis az alperes konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, és még körülírva sem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet szerinte milyen jogszabályi rendelkezéssel is ellentétes.

BH2013. 281. Ha a felülvizsgálati kérelem a megsértett jogszabályhelyet nem tartalmazza, hivatalból el kell utasítani (1952. évi III. törvény 272. §, 273. §).

EBH2006. 1527. A felülvizsgálati kérelem hivatalból elutasítása, ha az sem konkrét jogszabályhely megjelölésével, sem körülírva nem tartalmazza, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezéssel ellentétes [1952. évi III. törvény 272. § (2) bek., 273. § (1) bek.].

2.         A felülvizsgálati kérelem egyébként a keresetnek helyt adó jogerős döntés mérlegelését vitatja, nevezetesen a tényszerűen fennálló, vitathatatlanul jogszerűtlen körülmények eljárási jelentősége és relevanciája körében kifejtett jogerős bírói álláspontot.

A felülvizsgálati eljárásban azonban a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható. A kialakult gyakorlat is csak a kirívóan okszerűtlen, vagy a rendelkezésre álló tényállásból nyilvánvalóan helytelen bírói következtetés levonása esetében ad helyt.

BH1995. 193. Ha a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el, a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetés [Pp. 206. § (1) bek., 275/B. §].

BH1999. 44. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg [Pp. 270. § (1) bek., 206. § (1) bek., 1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek. a) pont].

Persze, az kétségen kívül megtörténhet, hogy az általánosan ismert és elfogadott önkormányzatisági és a demokratikus választási eljárási szabályok, elvek, személyi garanciák megsértését, negligálását a Kúria adott eljáró tanácsa szimpla technikai, adminisztrációs problémává minősíti, amely ily módon összecsengene a felülvizsgálat során felemlített alperesi „teleológiával”.

Nem mellesleg azonban az ezen alapuló jogszabálysértésnek is van egy felülvizsgálati kérelemben hivatkozható jogszabályhelye, de legalábbis körülírható meghatározása (lsd. az 1. ponthoz kifejtetteket).

3.         Az is megállapítható továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemben az alperes olyan új tényre, illetve bizonyítékra hivatkozik, amely már az első fokú határozat meghozatalát megelőzően is nyilvánvalóan a rendelkezésére állt.

BH2012. 179. Felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nincs helye bizonyítás felvételének a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének (2003. évi XCII. tv. 97. §, 109. §, 1952. évi III. tv. 206. §, 221. §, 270. §, 275. §).

EBH2002. 653. II. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél – az első- és másodfokú eljárás során – nem hivatkozott, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg) nem lehet hivatkozni [Pp. 270. § (1) bek., 275. § (1) bek.].

BH2002. 447. II. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél – az első- és másodfokú eljárás során – nem hivatkozott, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg) nem lehet hivatkozni [Pp. 270. § (1) bek., 275. § (1) bek.].

4.         A felülvizsgálati kérelem az eljárási fogyatékosságai mellett azonban anyagi jogi szempontból is téves megállapításokat és érvelést tartalmaz, tekintve, hogy határozatok jogszabályba és alapszabályba ütközését cáfolni nem tudja, a per során nyilvánosságra került tényeken pedig változtatni nem tudott. Nevezeten azon, hogy

  • a BÜK olyan szabályzatok alapján működik, amelyek rendelkezései a bíróság szerint is egyrészt betarthatatlanok, másrészről maradéktalanul nem is lettek betartva;
  • a BÜK szavazatszámlálása során az alkalmazottak is húzták a strigulát, majd összesítették is azokat;
  • a választási bizottság tagjainak többsége (köztük az elnök) közeli hozzátartozói viszonyban állt a választáson tisztséget elnyerő indulókkal;
  • a mai napig nem áll rendelkezésre a szavazás eredményét megállapító szabályszerű jegyzőkönyv, amely az eredményhirdetés alapjául kellett volna, hogy szolgáljon.

Mindezekre figyelemmel, abban a nem várt esetben, ha a Kúria a jogerős döntést a felperesi várakozásokkal szemben megváltoztatná, úgy az ítélet beláthatatlan következményekkel járna az egyesületek és köztestületek működésére, különösen a választási eljárásokra. Azt az üzenetet fogja hordozni ugyanis sokak számára, hogy az önigazgató szervezetek, különösen a hatósági jogkörrel rendelkező köztestületek esetében teljességgel felesleges szervezeti, eljárási szabályokat, személyi összeférhetetlenségi garanciákat alkotni, hiszen azok megtartásának és megtartatásának a választási eredmény jogszerűségében, legitimálásában semmilyen szerepe, de még létjogosultsága sincs.

 

 

A teljes felperesi felülvizsgálati ellenkérelem az alábbi linken érhető el. Az elfogultsági kifogás itt érhető el. Az elfogultsági kifogáshoz kapcsolódó Kúra végzés itt érhető el.

1 Hozzászólás

  1. Dr. Vajk Kálmán Válasz

    Az ember már semmin sem csodálkozik. Következik ez abból, hogy valószínűleg minden, amit a bük “működéséról” egymás közt megosztottunk, az mindenben megfelel a való tényeknek. Remélem, ennek a posványos időszaknak befellegzett. Isten áldása legyen a kitartó, fáradságos munkátokon!

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére