"lus est ars boni et aequi"

Hány komcsi a „kevés”?

avagy, miniszteri kiszámolósdi ügyvédéknél

cikk2017.12.15Az igazságügyi miniszter (maga is valamikori gyakorló ügyvéd) a HVG.hu  minapi híre szerint megnyugtatta a honi közvéleményt azt illetően, hogy ugyan „a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön, ott kevés a komcsi”. Mindez a miniszternek az Országgyűlés igazságügyi bizottságán esedékes meghallgatásán hangzott el, ahol egy ellenzéki képviselő felhívására el kellett volna határolódnia a bírókat „lekomcsizó” fővárosi főügyésztől, akihez egyébként ott melegében a bizottság kormánypárti alelnöke is csatlakozott, aki immáron testületileg illette e kifinomult jelzővel a bírói kart (ti. „Komcsi mindegyik!”). Hát, a miniszteri elhatárolódás ilyenre sikeredett. A bírák ugyan „komcsik” maradtak, de most legalább már azt is tudjuk, hogy a mi sorainkban „kevés” van belőlük.

Na jó-jó, de mégis, mennyi az a kevés? Esetleg van róluk valamiféle hatósági nyilvántartás, vagy csak egy-két beavatott ügyvédi vezető előtt ismert a névsor? Van valami titkos kézfogásuk, fejtartásuk, jelszavuk? Be vannak (még mindig) kötve a titkosabbnál titkosabb helyekre, vagy mostanra már csak kiöregedett, elfeledett ügynökként tengetik napjaikat? Olyan izgi ez az egész! Kész történelmi krimi!

És valóban kevesen vannak, vagy csak a miniszter ködösít, hogy megóvja az ügyvédi kar becsületét? Honnan is tudhatná egy miniszter, hogy ezek a minden hájjal megkent és mindenre képes komcsik hogy furakodnak be az ügyvédi kamarákba?  Lehet, hogy, mintegy ötödik hadoszlop, már megint ott vannak mindenütt, kézben tartják a kart csak mi ezt még nem tudjuk. Hasonlóan a bírói karhoz, azzal a különbséggel, hogy ők már tudják, mert a bizottsági alelnök úr már közölte velük. Az ügyészekről meg már úgyis mindenki tudja, hogy kivétel nélkül komcsik, hiszen nekik még a talár gallérjuk is vörös, még csak nem is titkolják. A fővárosi főügyész is csak a figyelmet akarta erről a köztudott tényről elterelni, amikor „véleménycikkében” a bírákat komcsizta. De várjunk csak! Hogy a „nácik” színe is a vörös volt? Meg hogy nagyjából ugyanazt és ugyanúgy művelték? Meg, hogy nem nagyon lehet különbséget tenni a náci és a komcsi hatalomgyakorlás és társadalomszervezés között?  Akkor tulajdonképpen az igazságügyben rejtőző komcsik nem is komcsik, hanem nácik, esetleg ezek mutánsai, valamiféle „konácsik” vagy „nákomcik”?  Lehet, hogy a rossz listát vezetik a titkos „listavezetők”?

Na már most, mi úgy vagyunk vele, hogy egy komcsi is sok, mint ahogy egy náci is pont egyel több a kelleténél. Sajnos azonban a hazai ügyvédi kamarák történetében mindkettőből adódott szép számmal, amire a BÜK által 2018. január 24-ére szervezett „Múltfeltárás” során remélhetőleg majd fény is derül. Mindazonáltal az aktuálpolitikai célú számbavételükkel nem fárasztanánk senkit, mert időről időre úgyis színt vallanak és a rendszer, feltéve, hogy egészséges, kiveti őket magából. Ha meg nem, hát a rendszerrel van a baj, azt kell megreparálni egy hivatásrend kollektív megbélyegzése helyett.

Az azonban semmi szín alatt nem megnyugtató és elfogadható, hogy az igazságügyi miniszter a „komcsikról” csak ilyen hányavetien tud nyilatkozni. Több komolyságot Miniszter úr, ha kérhetnénk, ha már hivatalból világított rá a problémára. Ne habozzon még azt a kevés számú komcsit sem felkutatni az ügyvédi karon belül és megnevezni őket. Még az is lehet, hogy Ön is meglepődne az eredményen, ami talán új lendületet adna a megfeneklett lusztrációnak.

Különösen akkor van szükség az őszinte beszédre, ha „komcsi” alatt azokat érti, akik  az államgépezet felé szolgáltattak, vagy éppen szolgáltatnak még  jelenleg is bizalmas információkat.  Ha meg éppenséggel a „komcsi” alatt nem az ügynököket, hanem valamely világnézet képviselőjét érti, akkor meg azt tessék már nyilvánosságra hozni, hogy akkor most, 2018 hajnalán, még milyen egyéb politikai, ideológiai, faji, vallási besorolási kategóriák vannak ügyvédéknél? És persze azt is tessék már nyilvánosságra hozni, hogy ezeknek a kategóriáknak pontosan mik is a kritériumai? Hogy lehet beletartozni bármelyikbe, bejelentkezési alapon, a „felkentek” döntése alapján, vagy csak meghívásos alapon működik a dolog? Az mégse járja, hogy elvesszünk az ideológiai sokszínűségben központi iránymutatás hiányában!

6 Hozzászólások

  1. Lakatos Péter Válasz

    Az a gond, hogy ennek az országnak jelenleg sokkalta több oka van tartani a jelenlegi rezsimet (NER) kiszolgálóktól, az azt kritikátlanul elfogadóktól és támogatóktól (nevezzük őket “nercsikeknek”?), mint az – egyébként már kihalt – “komcsik”-tól. A “komcsizás” egyébként a gondolatokat, érveket nélkülözők beszédének fordulata, de mint tudjuk: a stílus maga az ember.

  2. dr. Szabó István ügyvéd Válasz

    A cikkben írtakkal teljes egészében egyetértek. Ma olyanok “komcsiznak” akik valójában már semmit sem tudtak az állampártról, hogyan és miért lépett be valaki, vagy miért kérték meg hogy lépjen be. Sajnálatos módon, részben a tudatlanság, részben a szándékos rosszindulat, összekeveri a volt párttagokat azokkal, akiket az állambiztonsági szervek beszerveztek, és akiket besúgókká tettek. Pedig két alapvetően eltérő kategóriáról van szó. Az emberi jellem nem volt más a szocialista Magyarországon sem, mint ma. Akkor is voltak tisztességes, rendes emberek, aki párttagok voltak, és ma is vannak olyan jellemtelenek, akik még jóindulattal sem érdemlik meg a “homo sapiens” megjelölést.
    Az állambiztonságok pedig, – a modern államokban – ma is úgy működnek, ahogyan az a történelem során, az elmúlt évtizedekben vagy inkább évszázadokban kialakultak. Alig van jelentéktelen eltérés a módszerek között. Hosszan lehetne a gondolatot fejtegetni, de inkább annak a véleményemnek adok hangot, hogy valóban ideje volna már fogalmakat meghatározni, és nem akarva vagy akaratlanul, olyan embereket sértegetni, akik ezt nem érdemlik meg.

  3. dr. Bozsó Albert Válasz

    Jó és elmés írás!

    Esetleg az érdekvédő Kamara kommentálhatná a felmerült miniszteri színvallást?
    Csak úgy, hogy létezik, s életjelet ad az alagútból.
    B. A.

  4. Molnár László Válasz

    Kedves Kollegák! Nagyon furcsa egy volt katonai ügyésztől a komcsit hallani. (Mert mi még emlékszünk, és az ifjabbaknak még van kiktől kérdezni.) Közismert, hogy az ő műfajukban (Budai katonai ügyész – így együtt) a párttagság – szinte – alapvető követelmény volt. És csak egy megjegyzés. Miért nem hozzák nyilvánosságra, hogy kik voltak akik együttműködtek a III. Főcsoportfőnökséggel? Név szerint, és nem “mazsolázva”. És nem keverendők össze a “T” állomány a különböző “ügynökökkel”. Mert a kettő és és föld. Szerintem. De én ehhez sem értek.
    Üdvözlettel:
    Molnár László

  5. Dr. Hudy Zoltán Ferenc Válasz

    1984.-ig (15 évig) zsaru voltam, kezdve nyomozójaként egy vidéki rendőrkapitőnyságon, majd az utolsó négy évben a III. Állambiztonsági Főcsoportfőnökség Személyzeti Osztályán dolgoztam, mint kiemelt főelőadó. (Bővebbet az 1990.-ben megjelent Párt-Rend-Őrség című könyvemben – ISBN száma:963 8035 00 5) Az állambiztonsági tisztek szerint (vélemény 1984 előtt) a magyar lakosság három csoportra osztható: aki volt állambiztonsági ügynök, aki jelenleg is az, és aki ezután lesz az.
    Ahol és amikor szükség volt információkra, akkor azt szerveztek be, akit akartak. Kétféle ügynök volt: a lojális ( ez volt az igazi spicli, aki szinte önként vállala, hogíy rosszat mond másokról, a másik a pressziós, ezt nem kell magyaráznom: valami sara mindekinek akadt az életében, pl, hűtlenkedés, svindli a munkahelyen, csak keresni kellett, találtak.)
    A hatalalom hozzállása 1989. óta teljességgel képmutató, és a lebukés vezsélye vezette: abban az időben semmi mást nem kellett volna tenni, mint minden állambztonsáági tisztet megnyilatkoztatni az ügíynökeiről, és teljes képet kaptak volna. Ezt elmulasztották, 27 év elteltével ez már lehetetlen.
    Az állabiztonsági szervek napi gyakorlatában kötelező volt egy bizonyos számú ügynök megléte, és ez átment a formalitás felé. Emiatt az is gyakori volt, hogy az ügynöki dossziéban lévő jelentéseket nem is az ügynök adta, hanem a tiszt máshonnan szerezte az információt, az un. “mezítlábas” tehát nem regiszrált ügynöktől. Ilyen pedig sok volt, annál is inkábbm, mert pl. párttagot nem lehettet beszervezni, ezt az akkori, 3 nullával kezdődő, úgynevezett SZIGORÚAN TITKOS, KÜLÖNÖSEN FONTOS szabályzatok tartalmazták, amelyek első oldalán aláírásal kellett igazolni, hogy ki látta. Kádár nem vitatható álláspontka volt, hogy a pártban nem lehetnek besúgók. ezért nem lehetett beszervezni ügynöknek azt, aki párttag.
    A tisztázás lehetőségét 1989. után, akkor frissen elmulaszották, ezért mostmár minden ügynök.téma tömény és eredménytelen szarrágás, csak arra jó, hogy lehessen minden irányban hivatkozni, bizonyíthatatlanul. Nemcsak Torgyán volt az egyetlén ügyvéd, aki beszervezésre került, semmi nem igazolhatja, hogy Trócsányi exkolléga nem volt az, ha nem igazi, akkor “mezítlábas”. Ma már mindeki azt mond, amit akat. Személyes tudomásom van arrtól, hogy 1989. előtt az ügynököket nyilvántartó egység – felsőbb utasításrta – cd-re vitte a teljes ügynöklistát. Most képzelék el, hogy mi van akkor, ha egy ilyen cd-t valakli átmentett magának 1989 utánra !
    Hát éppen ezért a magam részéről nagy ivben leszarok minden politikust és történészt, meg bárki mást is, aki ügynöktémában állít valamit.

  6. dr. Náday Judit Válasz

    Tisztelt Ügyvédi Összefogás, Kedves Kollégák!
    Maximálisan egyetértek a fentiekkel. A miniszteri megszólalás olyan színvonalon aluli, hogy nem is lenne érdemes foglalkozni vele, ha nem ez a színvonal uralná a teljes kormányzati kommunikációt. És sajnos nemcsak a kommunikációt.
    dr. Náday Judit

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére