"lus est ars boni et aequi"

A diabolizálók igazsága

Hát ezt is megéltük! Diabolizáltak minket. A kérdés már csak az, hogy ezen most sírjunk vagy nevessünk?

A Pesti Ügyvéd februári számában dr. Köves Péter elnökhelyettes által jegyzett „Káosz és forradalom?!” c. írás utolsó bekezdése kétséget sem hagy efelől. A cikk első fele, a szakmai vélemény látszatát keltve, cáfolni kívánja a Pesti Ügyvéd januári számában dr. Patay Géza tollából megjelent „Ördögtől való lenne-e az ügyvédi kárfelelőség korlátozása?” c. cikk egyes állításait. Ezekre a „cáfolatokra” Patay kollégánk nyilvánvalóan megfelelő választ ad majd, de egy percig se higgyük, hogy az írásnak valóban egy szakmai mederben lefolytatandó vita volt a célja. A téma pusztán megfelelő eszköz volt Köves elnökhelyettes úr számára ahhoz, hogy bekatapultálja magát a kampányba és egy elhallgatásoktól és csúsztatásoktól sem mentes érvelés eredményeként jusson el végül is odáig, hogy az Ügyvédi Összefogás támogatóit, káoszteremtéssel, megosztással és félrevezetéssel vádolja. Döntse el mindenki maga, hogy  „diabolikus” személyiségnek tartja-e magát vagy a nézeteit osztó ismerőseit, pusztán azért mert sok év után hangosan is kimondta azt, amit eddig csak gondolt: sok minden nincs rendben a kamara körül.

A regnáló kamarai establishment egyik legemblematikusabb tagjának kampánycikke persze önmagában még reakciót sem érdemelne. Hogy most mégis ebben a kitüntetésben részesül, annak két oka van. Az egyik az hogy a nem is titkolt minősítésével ismét sikerült a vezetésnek egy olyan határt átlépnie, amelyre még csak gondolni sem mertünk volna, de úgy látszik, hogy mindig van lejjebb …

A másik ok az, hogy talán ebben a cikkben érhető nyomon leginkább az az alapvető szemléletbeli különbség, amely a jelenlegi vezetés és az Ügyvédi Összefogás között fennáll.  Köves kollégánk írásának utolsó hasábja szerint a világnak az a rendje, ha a kamarai információs és döntési monopóliumot a világ végezetéig azok birtokolják, akik egyszer valamikor a történelmi homályba vesző időkben hozzájutottak és ezáltal szert tettek a tapasztalatra, a rutinra, a jólértesültség és bennfentesség kiváltságára. Nem inkább ez a diabolikus gondolat egy demokratikus, vezetésében négyévente megújuló szervezet vezetőjétől? Számon kérni és elvitatni bárkinek a jogát arra, hogy megmérettesse magát egy választáson? Eleve elutasítani még a lehetőségét és az esélyét is annak, hogy nem csinálná adott esetben jobban, mint azok, akik évek óta csinálják, adott esetben rosszul? Vagy – Orwell-lel élve – „Mindenki egyenlő de vannak egyesek, akik egyenlőbbek, mint mások”?

Csak bizakodni tudunk abban, hogy Köves kollégánk cikkének címe végén a „?!” írásjel arra utal, hogy még maga sem biztos abban, hogy tényleg helyén való-e „káoszról” és „forradalomról” vízionálni.

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére