"lus est ars boni et aequi"

Az Ügyvédi Összefogás Egyesület (ÜÖE) javaslatai a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) fegyelmi ügyszakának átfogó reformjára

A BÜK Fegyelmi Bizottsága 2016. május 31-én 13:00 és 16:00 óra között nyilvános értekezletet hirdetett meg  a BÜK dísztermébe. Az ÜÖE osztja a kamarai vezetésnek azt az álláspontját, hogy a jelenlegi fegyelmi szabályzat, a készülőben levő új ügyvédi törvény kapcsán  „módosításra” szorul. Vita legfeljebb a módosítás mértékében lehet és valószínűleg lesz is közöttünk. AZ ÜÖE szilárd meggyőződése, hogy a módosítás egyedül elfogadható mértéke és mércéje  jelen esetben csakis a teljes és átfogó reform, a fegyelmi eljárások merőben új garanciális alapokra helyezése és az alapjaiban módosult szemlélet váltás lehet. Ennél kevesebbel most már nem lehet beérni, mert bármilyen „ráncfelvarrási” kísérlet, nemhogy megszüntetné de elfedné csak a bajt. Jelenleg ugyanis a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédek nélkülözni kénytelenek mindazon garanciális szabályokat és jogintézményeket, amelyek a fegyelmi eljárásokkal erős rokonságot mutató büntető- vagy szabálysértési eljárásokban megilletnék őket. Feltehetnénk tehát a kérdést, hogy miért ér kevesebbet az ember ha ügyvéd egy kamarai fegyelmi eljárásban, mint egy büntető vagy szabálysértési eljárásban? Ez elfogadhatatlan és megváltoztatandó!

Nem gondoljuk, hogy a fegyelmi ügyszaknak valamiféle kiemelt szerepet kéne kapnia egy ügyvédi kamara működésében. Jelenleg azonban a ez az ügyszak mint cseppben a tenger magában hordozza a kamara működését minden téren és vonatkozásban jellemzőkiszámíthatatlanságot és a transzparencia totális hiányát. Ezért a fegyelmi ügyszak rendbe tétele egyben a kamara általános működésére nézve is jótékony hatással bírhat, míg annak elodázása a kamarai vezetés belső válságát konzerválhatja. Ezért  az ÜÖE is értékeli a kamarai vezetésnek azt a döntését, hogy a fegyelmi ügyszak jövőképét a tagság nyilvánosságának bevonásával kívánják megvitatni, és magunk is arra ösztönözzük Kollégáinkat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az értekezleten.

Az ÜÖE  az eseményre részletes reform javaslatainak közzétételével készül, amelyeket az értekezleten felszólaló képviselői útján ki is kíván majd egészíteni. Remélhetőleg ezúttal – ellentétben a legutolsó hasonló rendezvénnyel – lesz erre kellő idő és lehetőség. Kérjük azokat a Kollégákat, akik egyetértenek az általunk megfogalmazott reformcsomaggal, hogy vegyenek részt az értekezleten és adjanak is hangot a reform iránti vágyuknak és elkötelezettségüknek.

2 Hozzászólás

  1. Dr. Kutas Gábor Válasz

    Az ÜÖE javaslatával maximálisan egyetértek, azt csak bővíteni, kiegészíteni szeretném, az alábbiakkal;

    1-/ A fegyelmi tárgyalásokon felvett jegyzőkönyvek, semmilyen eljárás követelményrendszerének nem felelnek meg. Azokból lényeges részek maradhatnak ki, az eljárás során a felvett jegyzőkönyvek nem kerülnek hangosan ismertetésre, és ami a legfontosabb sem az ej. alá vont ügyvéd, sem a jogi képviselője nem kapja azt meg, csak külön kérelemre. (! ?) Ez így nem tartható fenn. Ugyanakkor a jkv. esetleges kijavításának módja, rendje nincs szabályozva.

    2./ Álláspontom szerint jogelméletileg is aggályos, hogy a kiszabott fegyelmi bírságok összegei, az azt megállapító területi kamarákhoz és a MÜK-höz folyjanak be, mivel ez dirrekt érdekeltséget teremt arra, hogy ezen az úton is bevételi forráshoz jusson a “kiszabó hatóság” a fegyelmi eljárások során.

    Ugyan mi történne akkor ha például a pénzfőbüntetésekből, vagy bírságokból befolyt összegek az azt kiszabó bíróságokhoz, vagy szabálysértési hatóságokhoz kerülnének, és ezzel a gyakorlattal a bírságoló hatóság/ bíróság abban lenne érdekelt, hogy minél nagyobb összegben állapítsa meg a szankció mértékét. Jelenleg ugyanis ez a rendkívül aggályos rendszer van érvényben, amin szerintem mindenképp változtatni szükséges.

    A változtatás módja akár az is lehetne, ha a bírságösszegek akár az államkasszába, vagy a Jogi Segítségnyújtó szolgálatokhoz folynának be, és ennek fejében a MÜK állami támogatásban részesülhetne. Akár így, akár más módon, de ezt az aggályos rendszert mindenképp meg kellene változtatni.

    3./ Aggályosnak tartom azt is, hogy a fegyelmi eljárások során eltúlzott mértékű átalány költségtérítések kerülnek alkalmazásra. Ennek összege konkrétan a BÜK esetében 60.000,-Ft és a MÜK esetében 30.000,-Ft alkalmanként + a felmerült és kimutatható készpénzkiadások együttes összege, ami könnyen elérheti a 10.000,-Ft-ot.
    Ebből pedig az következik, hogy ha valaki csak egy megrovásban részesül az is cca. 100.000,-Ft-ba kerül. (!) Ez pedig nem egy szimpla költségtérítés, hanem egy plusz szankció, ami szintén nagyon aggályos, a “bírságoló hatóság” dirrekt érdekeltsége miatt. Ennek felülvizsgálata is szükséges.

    Üdvözlettel: dr. Kutas Gábor.

  2. dr. Szűcs Tamás Válasz

    További érdemi észrevételem lenne a fegyelmi eljárásra. Az összeférhetetlenség megfelelő szabályozásának hiánya. Garantálni kell a pártatlanságot egyrészt kifelé az esetleges sértettek felé, de befelé a kollégák felé is. Azaz csak olyan személy vehessen részt az eljárásban akinek a pártatlansága megkérdőjelezhetetlen.
    Ez a BÜK-ben talán kevésbé problémás a nagy taglétszám miatt, de a kisebb kamaráknál szerintem ez komoly gond.
    Konkrét példa: budapest melletti kisvárosban (kb 4 ügyvéd praktizál) egy kolléga ellen eljárás indult. A fegyelmi tanács egyik tagja szintén a városban praktizáló kolléga volt! Elmarasztaló határozat született, a kollégát megbírságolták. Azóta nem túl szívélyes a viszony kettejük között.
    Szerintem szükséges lenne objektív és szubjektív összeférhetetlenségi kategóriák felállítása. Fenti eset elő sem fordulhatna egy megfelelő szabályozásnál.
    Üdvözlettel: Szűcs Tamás

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vissza a tetejére